Mindig is fiús anyukának képzeltem el magam. Ne kérdezd miért, nem tudnék rá válaszolni. Talán kevésbé félteném az én vagyány fiamat. Na meg persze soha nem voltam egy "rózsaszín" látásmóddal megáldott leányzó, így teljesen elkapott a pánik. Természetesen két héttel később, mikor megrendeltem az első rózsaszín tütükét, tudtam, hogy eladtam a lelkem. 

 

Koncertvilágosítóként persze hogy azon járt az eszem, hogy ha fiam lesz, majd jön velem fesztiválozni, jár kel a keverőállások között, figyel és tanul. A lányomat nem akarnám ebbe a szakmába bevonni - de ez egy másik történet.

Ahogy eljött az "uborkaszezon", végre több időt tudtam tölteni a kreatív feladatokkal, sok hasonló látásmódú emberrel találkoztam, sokszor előjött a beszélgetésekben, hogy milyen szerencsés a kiscsajom, hogy ebbe fog belenőni, tud anyával együtt alkotni.

Sokan problémának hozták fel, hogy bár az anyukák szeretnék, hogy kreatív dolgokat készítsenek a gyerekek, nem tudnak nekik segíteni, megveszik az alapanyagot, viszont ennél többet nem tudnak hozzátenni a közös alkotásokhoz.

Az új ötletekhez és próbálkozásokhoz ezek a beszélgetések adták az ötletet, igyekszem tudásomnak megfelelően segíteni annak, aki ezt kéri. Ezért is jött létre a Teleprendezők csoportja az oldal mellett. Hiszen a kreativitás semmi másról nem szól, minthogy engedd szabadjára a fantáziádat, és ALKOSS! 

És ha már alkotás és tütü egy bejegyzésbe került, íme a "hogyan készíts tütüszoknyát házilag" leírás :) 

A vastagabb gumiból vágjunk pár centivel hosszabbat, mint a derék. A tüllökből vágjunk kétszer akkorát, mint amilyen hosszt szánunk nekik. Ha ezzel megvagyunk, kezdjük hozzákötni a tüllöket a gumihoz. Hajtsuk félbe, és csomózzuk a gumihoz.

M.G.I.